2021. május 4., kedd

Áprilisi összegzés - 2021


Az április szokásához híven bolondos volt: hóesés, mínuszok, nyári meleg. Elindítottam a booktube csatornámat, ami eddig nagyszerű élmény, innen is köszönöm a jókívánságokat, követéseket, kommenteket. Közben elvirágzott a barack- és meggyfa, kihajtottak az ősszel elültetett tulipánjaim, a bejegyzés megírása közben pedig a reggel vágott orgona illata szeli át a lakást. 

Hat könyvet sikerült elolvasnom ebben a hónapban.

Tanács Eszter: Nők gyermek nélkül

Agatha Christie: Nyílt kártyákkal

Jodi Taylor: Nem semmi lány

Margaret Atwood: Testamentumok

Papp Diána: Szerdán habcsók

J.Goldenlane: Éjfél

A Nők gyermek nélkül hiába szól fontos témáról, számomra egy idő után nagyon unalmassá vált, míg a Nyílt kártyákkal végig izgalomban tartott, természetesen nem találtam el, ki a gyilkos. A Nem semmi lány egy folytatás volt és nagyon tetszett, és szintén ez a helyzet a Testamentumokkal, csak az jóval komolyabb témákat feszegetett. A Szerdán habcsókot újraolvastam, de nem kellett volna, az Éjfél viszont egy kellemes csalódássá vált, örülök, hogy nem adtam fel az írónő munkásságával való megismerkedést.

Sorozatok:

Ugyanúgy folytattam a New Amsterdamot, aminek a harmadik évada nem igazán tetszik annyira, illetve az Outlanderből is egy-egy epizódot bírok csak megnézni pár hetente.
Belekezdtem a Szex és New Yorkba, amiről rengeteget hallottam, és sokkal jobb, mint képzeltem! Vicces, jó gondolatok vannak benne, szórakoztató.

Filmek:

Újranéztem az Amélie csodálatos életét, amely tíz év után is ugyanannyira elvarázsolt. Az Igen napot is sokszor feldobta a Netflix és szeretem Jennifer Garnert, így belekezdtem, és nem bántam meg. Szerintem aranyos, vicces, megható volt, bár egyszer nézős kategória. Az Ad Astra nagyon meglepett, mert a sok negatív vélemény miatt tartottam tőle, de nekem a 2001-Űrodisszeia című könyvet idézte.
Természetesen beiktattam egy hallmarkos filmet is, a Chasing Waterfallst, ami meglepően jó volt, nagyon szép helyen játszódott, és úgy éreztem, próbálják a sablon történéseket némiképp hitelesebben előadni.

Frissítés: Nem is értem, hogy, de elfelejtettem, hogy megnéztem az 1917-et, ami szintén nagyon tetszett, izgalmas, gyönyörű képekkel, érdemes megnézni!

Fontos esemény volt még áprilisban, hogy elindítottam a Szederbor csatornát Youtube-on (oldalt a hatalmas YT logó oda vezet), aminek nagyon örülök, jó érzés megosztani a gondolataimat szóban is.

A hónapban a legtöbben az Irodalmi helyszínekkel kapcsolatos rövid kis posztot néztétek meg, aminek nagyon örülök - ha a Velencei-tó környékén jártok, érdemes körülnézni :). Nekem a zeneszámos poszt volt a legkedvesebb, nézzétek meg most, ha eddig még nem tettétek volna :)

Kép: https://www.monikahibbs.com/hello-april-digital-download/

2021. április 30., péntek

J. Goldenlane: Éjfél


A két évvel ezelőtti Könyvfesztiválon a írónő három könyvének megvételére beszélt rá egy nagyon ügyes eladó (hacsak nem a kiadóvezető volt, mert ilyen néha előfordul könyves standoknál). Izgatottan kezdtem is bele az elsőbe, a Farkastestvérbe pár héttel később, hogy aztán nagyjából százhatvan oldal után félre is tegyem. Ilyen lesz ez végig? Siránkoztam molyon, mire az írónő választ: Igen! :D Sajnos, az a könyv nem jött be, de az írónő személye ezzel az egy kis odacsapással megvett kilóra. 

Az Éjfél vonzott, már csak a cím és borító miatt is, arról nem is beszélve, hogy bár tavaly újraolvastam a Vámpírakadémia sorozatot és megismerkedtem King Borzalmak városával, nagyon régen olvastam ilyen történetet. Az elejébe beleolvasva pedig hangosan felnevettem, így reménykedtem benne, hogy jó élmény lesz.

„Vámpírok pedig nincsenek. Kivéve, ha tévedek.”
óvatos vélemény a XX. század második feléből

A történet lényege, hogy Alexander Nyikolajevics Szumarokov egy igen idős vámpír, aki beleunt az időtlenség fásultságába és egy fiatalabb vámpírral Londonba utazik, hogy a Lordnak új szobalányt keressenek. Alexander azonban szemet vet egy nőre, akiért kész megküzdeni, így fogadást is köt a lány ember barátjával. Ha egy hét alatt nem bolondítja magába, akkor kilép a napsütésbe, hogy por és hamu legyen belőle.

Alexander egy igazi modoros, olykor elég idegesítő, manipulatív úriember, aki úgy tudja csűrni-csavarni a szálakat, hogy az nem igaz. Azt mindenképpen érdemes az elején leszögezni, hogy ez nem egy romantikus történet, nehogy ilyesmit várjatok tőle. Alexet csak a vér, vér, vér hajtja, és bókjai súly nélküliek, az egész fogadást csak azért kötötte, hogy ne unatkozzon.

Ne sértegess, úriember nem dolgozik!

Ez a fajta unalom, mit számít az idő felfogás nagyon jól átjön a narrációból, ami nem is csoda, hiszen orosz vámpírunk meséli az eseményeket, az ő szemén keresztül látjuk a dolgokat. Bár molyon szerepel a humoros címke a könyvön és sokan dicsérik Goldenlane szellemességét, én nem nevezném kifejezetten vicces könyvnek. Voltak benne poénos jelenetek, például, amikor a huszonhat évesnek kinéző ősöreg vámpír folyamatosan fiamnak szólítja a huszonéveseket, de engem a fásultságával jobban megfogott.

A narráció rá is ragasztotta mindezt az olvasási élményre. Ha nem is unalmasnak találtam, de mindenképpen elnyújtottnak. Persze mindez összhangban van főszereplőnk hangulatával. Neki ideje, mint a tenger, te meg, az olvasó, ha sietsz, akkor így jártál. Így ez sem negatív megjegyzés részemről, csupán vártam volna valamit még a végére. Egy csavart, egy fordulatot - de igazából elég kiszámítható volt végig, azt kaptuk, amit a fülszöveg ígért.

Abban mindenképpen kiemelkedő ez a regény, hogy bár a vámpírok mesebeli lények, az írónőnek sikerült őket és problémáikat úgy megjeleníteni, hogy simán elhinném, léteznek. Nyughelyet kell keresniük hajnal közeledtével, de mi történik, ha egy halottasházban ébrednek fel? Honnan van pénzük? Milyen így "élni"? Mindezekre, úgy éreztem, választ kaptunk.

Furcsa volt olykor a szereplők viszonya a vámpírokhoz. Egyszer kedvelték Alexet, aztán már nem, féltek tőle, aztán lepacsiztak. Egy ideig meg is értettem mindezt, de a könyv utolsó egyharmadánál már sokszor vonogattam össze a szemöldökömet.

Tetszett a könyv összességében, kifejezetten humorosnak nem mondanám, ahogyan fordulatosnak sem, de ha csak a vámpírok hétköznapjai érdekelnek, vagy egy fogadás kimenetele, akkor mindenképpen ajánlom!

2021. április 26., hétfő

Témázunk - Irodalmi helyszínek


A mostani közös téma nem más, mint a környezetünkben fellelhető irodalmi helyszínek, illetve a bakancslistás országok, városok, ahova szívesen eljutnánk egy-egy irodalmi mű hatására.

Nagy örömmel kezdtem bele ennek a posztnak az összeállításába, mivel lakhelyem több mindenről is híres. 1800-ban Kápolnásnyéken született Vörösmarty Mihály - róla nevezték el az általános- és középiskolát, ahova magam is jártam három évet. Vörösmarty egyébként Székesfehérvárra járt gimnáziumba, ami tőlünk nagyjából 20-25 kilométerre van - főiskolai tanulmányaimat én is itt kezdtem el.

Nyéken megtekinthető az író, költő szülőháza, amelyen belül található a múzeum. Középiskolásként voltunk itt, meg is ragadott egy portré Vörösmartyról, amelyen lánya kézírása volt található, és a szöveg így szólt: Apám ezen arczképét jónak találom. Ezt azóta is idézem, ha apámról látok egy jól készült képet.
Megtalálható még a Vörösmarty park és a róla mintázott szobor is. Ebben a parkban szoktak lenni az ünnepségek, feldíszítik a teret karácsonykor, de volt olyan is, hogy kézműves vásárt tartottak (BC - Before Covid).

A mellettünk lévő Gárdonyban született 1863-ban Gárdonyi Géza. Nem, a város nem róla kapta a nevét, hanem Gárdonyi kereszteltette át magát, amikor újságíró lett. Itt megtalálható egy hozzá köthető emlékház, illetve a Rönkvár is, ami az Egri csillagok rajongóinak kedvez, hiszen ez Eger várának kicsinyített mása.

Ha a Velencei-tó környékén jártok, ajánlom ezeket megtekinteni.

És hogy nekem mi szerepel a bakancslistámon? 

Leginkább az elolvasott regények színhelyei fognak meg, mint például 

  • Észak- vagy Dél-Karolina, ahol rengeteg Nicholas Sparks és Mary Alice Monroe, Sarah Addison Allen könyv játszódik.
  • Szívesen eljutnék még Massachusettsbe is, ami jó pár Alice Hoffman regény színhelye - maga az írónő is itt él.
  • Vonz Párizs Maigret felügyelő miatt.
  • Valamilyen Cédrusligethez vagy Chesapeake Shores-hoz hasonló kanadai határhoz közeli kikötővárosba is nagyon szívesen ellátogatnék.

 

Többiek bejegyzései a témában:

Sister https://jesuisesztelle.blogspot.com/
Nita http://konyvgalaxis.blogspot.com/
Dreamworld https://dreamworld-books.blogspot.com/
Boglinc https://booktasticboglinc.blogspot.com/
Deszy http://www.deszy-konyv.hu/
Kata https://papirkaktusz.wordpress.com/
Pupilla http://pupillaolvas.blogspot.com/
Dóri https://ittvalahol.blogspot.com/