Sokáig gondolkodtam, hogy írjak-e erről a témáról - nem azért, mert kellemetlen lenne, hanem mert személyesen érint, és vannak dolgok, amelyeket az ember nem szívesen tesz közzé egy inkább könyvekkel foglalkozó blogon. Azonban az, hogy ez velem is megtörténik, nem feltétlenül azt jelenti, hogy meg kéne bújnom (mint eddig), hanem épp hogy beszélni kell róla, hogy tudd: nem vagy egyedül! A bejegyzés talán azoknak is hasznos lehet, akiknek környezetükben él endometriózissal küzdő személy vagy akik csak sejtik, hogy komolyabb probléma állhat a háttérben.
A bejegyzés annak az okán íródott, hogy egyrészt március az endometriózis hónapja, másrészt 18-án megjelenik Lara Parker: Vaginabajok című memoárja. Talán ha most azt mondom, hogy majdnem elsírtam magam, amikor megláttam, hogy egy kifejezetten endometrizóssal foglalkozó könyv hamarosan megjelenik, akkor valaki hülyének néz, de ha rákerestek, mennyi kötet jelent meg ebben a témában, nem találtok túl sokat. Ráadásul valamiért ez tűnik a legszimpatikusabbnak, mert nem arra fókuszál, amire általában minden, endóval foglalkozó cikk, vagyis a teherbeesésre (természetesen ez is fontos, csak ez engem személyesen nem érint), hanem arra, hogy ilyen krónikus fájdalommal hogyan lehet együtt élni.
Mi is az az endometriózis? Nem szeretnék itt most wikipediából, orvosi oldalakról másolgatni, ha érdekel, úgyis rákeresel, inkább elmondom a saját szavaimmal - ráadásul a mai napig nem tudják megmondani, miért és mitől alakul ki, és rengeteg "alfaja" van.
Az endometriózis:
- fájdalmas menstruáció
- amikor annyira fájdalmas a menstruáció, hogy a gyógyszer alig használ, kiír a házorvos, esetleg a nőgyógyászati ambulanciát is meg kell látogatnod
- egy gyulladásos, hegesedéses megbetegedés
- százezreket érint Magyarországon
- nem tudsz előre tervezni kirándulást, nyaralást, de néha még egy randit sem
- nehezebb a párkeresés
- lehet fájdalmas a szex
- néha gyógyszert kell szedni, ami teljesen összezavarja a hormonháztartást
- cisztáid lehetnek
- nem hívnak el sehova, mert úgyis lemondod
- fáj a lábad
- megműthetnek
- a teherbeesés nehezebb
- néha utálsz nőnek lenni
Az endometriózis miatt sokszor hallasz olyanokat, hogy:
- nem is látszik rajtad
- annyira fájdalmas nem lehet
- szerintem ez fejben dől el
- ez csak a stressz
- majd elmúlik
- nekem sosem volt semmi bajom
- havonta egyszer van, mit izélsz?
- most ezért nem jössz???
Az endometriózis nem hiszti.
Az endometriózis betegség, amivel megpróbálhatunk együtt élni.
Ha menstruáció alatt olyan erős, elemi fájdalmat tapasztalsz, hogy nehéz talpon maradnod, sápadt vagy és csak a gyógyszerek enyhítik mindezt, akkor fordulj orvoshoz! Ha tapasztalsz ugyanilyen kellemetlen premenstruációs fájdalmakat, akkor szintén! Ez nem normális! Nem vagy hisztis, hanem fáj!
Sajnos azonban az orvosok csak mosolyogtak: sportoljon, szedjen magnéziumot! Úgy éreztem, nem hisznek nekem. Miért nem vették ezt komolyabban?
25 évesen fedeztek fel két cisztát a petefészkeimben, fél év múlva ezek egyenként 10 cm átmérőjűek lettek. Mérjétek le. Megműtöttek, szövettan: endometriózis. Végre kapott egy nevet a bajom. Amit csak képzeltem éveken át. Nem képzelődés, nem hiszti - betegség!
Szedtem kísérleti gyógyszert, szedtem olyan fájdalomcsillapítót, ami után lebetegedtem. Változtattam a diétámon, jógázok, néha egy-egy izzadósabb edzést is megengedek, de nem bírok többet. Még mindig ott tartok, hogy havonta 1-1,5 hét eltűnik az életemből. Most jelenleg kicsivel jobb, szedek Női cseppeket, ami segít.
Így talán már érthetőbb, miért hatódtam meg a könyvmegjelenés kapcsán. Végre szép a borító, végre nevén nevezzük, végre, végre, végre!
Mindenkinek, aki ebben szenved: kitartást!
Mindenkinek, aki nem: legyetek megértőek, türelmesek, próbáljátok meg átérezni, milyen lehet a másiknak.
A könyvről mindenképpen írok majd itt a blogon, ha elolvastam.
Ha esetleg van kedvetek megosztani a saját élményeiteket, beszélgetni, tanácsokat adni, akkor nyugodtan tegyétek meg itt a blogon, vagy akár privátban (avildasafehaven@gmail.com).
