Két hete kirándulni voltam egy hosszú hétvégén, ami nagyon kalandos, pihentető és szórakoztató volt. Hihetetlen, hogy gimis korom óta nem kirándultam, el is felejtettem, mennyire jó. Már lassan három éve, hogy egy irodában ülök napi 8-9 órát, majd ingázok 2 órát, ami olyan tekintetben jó, hogy sok időm van olvasni a vonatút alatt, viszont a munka és a tömeg kiöli belőlem a kreativitást, elhiteti, hogy az élet csak ennyi, így tudtam, hogy cselekedni kell, ezért is kerestem egy olyan helyet, ami tele van nyugalommal és sokat lehet sétálni.
Szállás tekintetében Olaszfalut néztem ki magamnak, azon belül is a Bakonyi Mesekastélyt. (http://www.bakonyimesekastely.hu/) Tényleg olyan, mint a képeken, tiszta, modern, jól felszerelt. Sosem voltam még vendégházban, így nem tudtam, mire számíthatok. Szerencsére egy jó csapat volt velünk, azonban a mellettünk lévő szobában egy vadász aludt, aki éjjel ért csak haza és elég hangosan csörömpölt, de hát annyi baj legyen. Kértünk reggelit is, és annyit kaptunk, hogy az egy hétre elég lett volna: tíz darab tojás, sok virsli, két tálcányi felvágott, tíz zsemle, lekvárok, üdítők, tej, tea, kakaó. Szóval, nagyon elégedettek voltunk.
Az első nap Bakonybélre látogattunk el, ahol egy nagyon édes, hangulatos étteremben ettünk. Vadszőlő a neve, nagyon ajánlom, ha arra járnátok!
Ugyanitt elmentünk a Pannon Csillagdába, ami nagyon szép, bár nem túl nagy, viszont van benne planetárium, aminek az ára benne van a jegyben. Az sem volt túl hosszú, húsz perces, de tanulságos és élvezetes volt.
Megnéztük még a Bencés Monostort is, ahova 1500 forint volt a belépő. Sajnos itt túl sok látnivaló nem volt, valószínűleg csak most kezdtek el felkészülni a jó időre, de legalább az angolkertet körbesétálhattuk, valamint vehettem teát, amit maguk az atyák készítenek.
Másnap elmentünk Zircre az egyik Parkerdőbe, ami sajnos az előző esős napok miatt igen sáros volt. Itt nem töltöttünk el sok időt, mivel kezdő, amatőr és igen béna kirándulóként nem tudtuk követni a jeleket és abban sem voltunk biztosak, hova lyukadunk majd ki. Mindenesetre vicces írásokat tudtam megörökíteni.
Később elmentünk a Természettudományi Múzeumba, ami egy élmény volt! Sajnos képeket arról nem csináltam, mivel azért fizetni kellett volna, de így visszagondolva megbántam, mert tényleg gyönyörű volt benne minden!
Mellette ott volt az Apátság is, amit egy tárlatvezetéssel néztünk meg. Mit ne mondjak, nem vagyok egy templomba járó ember, de ettől még nekem is tátva maradt a szám. Körbesétáltuk aztán az arborétumot is, ami beletelt másfél órába, de teljesen megérte, mivel egyrészt gyönyörű, másrészt lelki békére lel ott az ember, annyira megnyugtató, hogy bár egy város közepében vagy, mégis a természetet hallod magad körül.
Végezetül elmentünk a Bakonynána közelében található Római fürdőhöz, ami nekem sajnos csalódás volt. Két-három kilométert kellett sétálni 100-200 méter magasan egy nagyon keskeny, nagyon sáros, göröngyös úton, ami a vége felé egyre keskenyebb és csúszósabb lett. Szerintem ez azért veszélyes ilyenkor, bár valószínűleg tartom, hogy csak mi voltunk elszokva ettől, hiszen akikkel útközben találkoztunk, simán sétálgattak, ráadásul a kutyáikkal. Mint kiderült, egy másik, jóval egyszerűbb út is elvezetett volna a vízeséshez, így visszafele már azon mentünk. Na és a vízesés? Hát nem tudom, mit vártam, de nem ennyit.
Mindenesetre egy baromi jó élmény volt ez a két nap, és alig várom, hogy máshova is menjek majd kirándulni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése