2019. augusztus 8., csütörtök

Sokáig elvoltam, hiába

Az egyik kedvenc könyvem, a Száll a kakukk fészkére című könyv utolsó sora a cím, amit olykor egész elcsépelt módon használok már mindenkori élethelyzetemre, annyira tetszik.


Tudom, nincs sok (?) olvasóm, és talán észre se vettétek, hogy két hónapja nem született poszt, de ezen szeretnék a jövőben változtatni.


Régen egészen kreatív voltam, blogoltam 5 éven keresztül (akkoriban Üstökös néven), videókat vágtam, photoshopot tanulgattam, írtam. Aztán valahogy tényleg felnőtt lettem, elköltöztem szüleimtől, munkám lett. Abbamaradt a blog, a videókészítéstől már akkor elköszöntem, amikor kiderült, nem tudok ebbe az irányba mesteren tovább tanulni, és bár még eljártam egy kiadványszerkesztői 2 éves OKJ-s képzésre, nem hozta meg a várva várt eredményt, nem tudtam elhelyezkedni a szakmában. Viszont amióta lett "rendes" (értsd: irodai) munkám (heti 42 óra, heti 15 óra ingázással), azóta egyre inkább eltűnt a kreatív oldalam. Olykor-olykor még megpróbálkoztam a különféle DIY (csináld magad) dolgokkal, főleg ősszel. Készítettem ajtódíszt, dekupázsoltam, hasonlók. Azonban az utóbbi egy-két évben a kreativitási szintem a nullával lett egyenlő. Elkezdtem ezt a blogot, de úgy éreztem, egy bekezdést nem tudok megírni úgy, hogy ne legyen minden szó rossz helyen benne. Nem éreztem azt a régi szenvedélyt, és lusta voltam mindent előről újrakezdeni. Nem is igazán tudtam, hogyan kellene belefognom a blogírásba, miről írjak? Könyvekről, egyértelmű, de mi érdekel még? Így jött a sütés, mert mostanság sokat sütögetek. De tudjátok, hogy van ez, ír az ember 1-2 posztot, amire nem jön semmi reakció - oké. Aztán ír megint, azokra se semmi, és úgy érzi, á minek. Pedig bizony az írás gyógyír a léleknek. Miért ne írhatnék akkor csak magamnak? Aki elolvassa, remélhetőleg örömét leli benne, ha meg senki, akkor is - nekem jól esett.


Így elhatároztam, hogy kicsit átalakítom majd a blogot, és nem összefoglaló-jellegű posztok lesznek, hanem azokról a könyvekről írok, amiket elolvastam. Írok majd azért sütikről is, meglátjuk, mekkora erre az igény. Remélem, azért velem maradtok :)

4 megjegyzés:

  1. Szia! Én itt vagyok, és olvaslak. :) Nem vagyok egy kommentelős típus, de már akkor is olvastam a blogodat, amikor még Üstökös néven írtad. Az emberek kevésszer fejezik ki a gondolataikat, és ez baj, meg kell osztani másokkal, ha tetszik és szeretjük, amit csinál. Nekem is egy kis bátorságot kell gyűjtenem, hogy le merjem írni a gondolataimat. Mindig attól félek, hogy ki fognak nevetni, vagy hülyének fognak nézni... Nekem van pár ötletem, ha elfogadsz tőlem néhány tanácsot. Oszd meg minél több helyen, hogy új helyen blogolsz, esetleg csinálj egy Facebook oldalt neki, kommentelj más bloggereknél, és akkor sokkal többen fel fognak fedezni és követni. Szerintem azért biztosan vannak olvasóid. De azt tapasztalom, hogy bármennyire is jó egy blog, manapság sajnos ha nem kap elég reklámot, és a blogger nincs jelen minél több felületen, és nem teremt kapcsolatot már bloggerekkel és az olvasóival, akkor nagyon nehéz ismertté válni. Persze van, aki ezt is túlzásba viszi, és marketinget csinál az egészből, de lehet egészségesen is csinálni, a titok nyitja, hogy aktívnak kell lenni. Én olvasok kevésbé ismert blogokat is, de mivel nem nagyon osztják meg az oldalukat sehol, ezért nincs valami sok követőjük. :( Pedig tényleg jók. És amúgy a kisebb blogok mindig jobbak, meghittebbek és őszintébbek, mint a nagy nevű bloggerek oldalai. De ez csak az én véleményem.

    Ja, és régen nagyon szép sablonjaid voltak, mielőtt bezártad az Üstökös néven írt blogodat, volt egy nagyon szép virágos háttered is, ha jól emlékszem. Hangulatos képek is mindig voltak nálad, egyszerűen jó volt ránézni, néha csak nézegetni visszajártam. :D Ha van időd, szerintem csinálj egy klassz külsőt a blognak, ebben régen is jó voltál.

    Jó blogolást és további sok sikert kívánok! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a kedves szavaidat :) Külön reklámozni nem szeretném, nem az a célom, nem is azért tértem ki erre a bejegyzésben :) Egyelőre csak írni szeretnék, aztán majd meglátjuk :) Nagyon más volt tíz évvel ezelőtt a blogger-világ, mint most, és megértem, amit írsz, tényleg sokat kell reklámozni, ha valaki sok olvasót szeretne :) Amúgy egyetértek, én is jobban szeretem a kisebb blogokat.
      Köszönöm a sablonokra tett megjegyzésedet is, szerintem még egy képernyőképem is van arról a háttérről, ami emlékszel :D Szeretnék majd ezen is dolgozni, csak annyira elszoktam már ettől, hogy nehezen rázódom vissza :D
      Még egyszer köszönöm a kommented!

      Törlés
  2. Óóó, én nem is tudtam, hogy ezen a néven futsz tovább. És mekkora véletlen már - épp tegnap gondoltam rád, mert a régi blogomon egy hozzászólásodba botlottam... erre tessék. Újra megtaláltalak. :D
    És hogy süti vagy könyv? Nekem mindkettő jöhet, mindegyik érdekel. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De aranyos vagy, köszi! :D Te vagy az első követőm, juhé! :)

      Törlés