Várólista csökkentés 2021

Idén is indulok a Lobo által kreált és szinte hagyománnyá vált éves kihíváson, melynek célja, hogy a régóta várakozó könyveid számát csökkentsd. A szabályok egyszerűek: 12 (+12 - alternatív) könyvet kell elolvasni 2021-ben, amelyek legalább egy éve várakoznak a polcodon, vagyis nem lehet 2020-as megjelenésű.

Tavaly sikerült teljesítenem (életemben először), így ismét hatalmas lelkesedéssel vágtam bele egy újabb lista összeállításába. Az insta (avilda27) oldalamra már fel is tettem a választott 12+12 könyvet. Akad olyan, ami már tavaly is szerepelt, pl. a Susan Wiggs könyv, az Ártatlanságra ítélve vagy a Mézesmadzag. Most szeretném kifejezetten ezekkel indítani az évet. Próbáltam úgy megválogatni a köteteket, hogy legyen köztük egészen rövid (Agatha Christie) és jó vastag is (Fényességek).

Remélem, jövőre is sikerülni fog, ha pedig kedvet kaptatok hozzá, mindenképpen próbálkozzatok meg vele!

C.J. Carmichael: A Bramble House Christmas

Erre a könyvre már tavaly óta nagyon vágytam, hiszen a belőle készült hallmarkos film annyira tetszett, hogy meg is könnyeztem a végét (igen, vannak jó hallmarkos filmek :D). Így a regényt meg is rendeltem még októberben, hogy biztosan ideérjen karácsonyig. Szerencsére ezzel nem is volt gond, azonban minél jobban el kellett rejtenem, nehogy idő előtt belekezdjek. A borítója szerintem csodaszép, és az elő- és hátlapja is érdekes textúrával bír.

A kötet maga igen rövid, mindössze 213 oldal az egész regény, azonban ez semmit nem von le az értékéből. Azt azonban érdemes tudni, hogy ez egy sorozat hatodik része. Ez sem jelenti azt, hogy el kéne olvasnunk az előzményeket, mivel mindegyik rész különálló. Pozitívumként is elkönyvelhető, mivel kb. az összes mellékszereplő az előző kötetek szereplői, így kidolgozott karaktereket kapunk.

A történet lényege, hogy Willa kisfiával a Bramble House B&B-ben (magyar megfelelője talán a panzió) tölti a karácsonyt és az azt megelőző időszakot. Azonban arról nem tudnak, hogy egy férfi követi őket, méghozzá annak az idős, nemrég elhunyt embernek a fia, akit Willa ápolt, és akitől elég nagy összeget örökölt. Finn azt akarja kideríteni, hogy a nő vajon becsapta-e az apját.

A sztori nyilván kiszámítható, azonban rengeteg meglepetés lappang a sorok között, ami - mint említettem - legfőképpen annak köszönhető, hogy a Bramble család háttere fogja össze az egész sorozatot.
A regény rejtélye nem csak az, hogy Willa és a rákból kigyógyult kisfia rejteget-e valamit, és hogy Finn mikor fedi fel magát, hanem egy gyűrű is, amely a Bramble családhoz köthető. Ennek kapcsán pedig igazán beindulnak az események.
Tehát a történet valóban többet rejt, mint azt várnánk, igazán megható - egyszer-kétszer meg is könnyeztem egy-egy jelenetet -, tanulságos és kedves.

Ráadásul a karácsonyi hangulathoz is igazán illik, hiszen egy hegyes vidéken játszódik, ahol karaktereink szánkóznak, korcsolyáznak, kirándulnak, hóembert építenek és egy csokoládézóban forró csokit isznak. A panzió tulajdonosa folyton (ízlés szerint) csúnyábbnál csúnyább pulcsikban jár-kel, akad egy mindenkit megsértő öregasszony (amolyan Grincs), de még a Mikulás is a Bramble House-ban száll meg, hogy tökéletesítse a sütireceptjét.

Úgyhogy ez egy igazán olvasmányos és kedves történet volt, ami a rövidsége ellenére rengeteg mindent adott. A karakterek igen logikusak és értelmesek voltak, nem volt felesleges dráma - vagy ha igen, az sem tartott sokáig. Így egyáltalán nem zárkózom el attól, hogy olvassak még az írónőtől. Remélem, egyszer magyarul is adnak ki tőle valamit, de ha próbálkoznátok angol olvasással, akkor ez egy jó kezdés lehet, mivel nem túl nehéz a nyelvezete.

Ezzel a könyvvel teljesítettem is az adventi listámat :)

Matt Haig: A Boy Called Christmas

Egészen addig nem hallottam se a könyvről, se az íróról, amíg valamikor ősszel bele nem botlottam a Pergamenre hányt szavak csatornába. Evelin ott említette először az Én és az emberek című könyvet, majd ezt a gyerekeknek szóló karácsonyit is. Mivel ebben az évben eléggé szezonális olvasó (és néző) lettem, ezért rögtön fel is került a listámra, mint adventi olvasmány. Ugye az első ilyen még tavaly egy Agatha Christie novelláskötet volt, idén pedig már emeltem a tétet: három karácsonyi könyvet olvastam el. Az első a Tolkien gyerekeinek írt Karácsony após gyűjteménye volt, a második pedig ez az illusztrált, csillogó könyvecske, amely egy elég sanyarú sorsú kisfiúról szól valahol az 1700-as években Finnországban.

A történet valóban szomorkásan indul, hiszen Nikolas a favágó apjával él együtt, egyetlen játéka egy zöldségből faragott baba, és állandóan gombalevest esznek. De szeretik egymást és a kisfiú a karácsonyt se az ajándékok miatt várja. Mindezt zavarja meg a vadász, aki egy munka (és sok pénz) reményével magával viszi Nikolas apját. A kisfiú ezek után a zsémbes és utálatos Carlotta nénivel marad. A sztori ezek után indul be.

A regény első fele nagyon tetszett, élveztem olvasni a kis Nikolasról, a jószívűségéről, a kalandjairól. Azonban amikor elérünk manófalvára, ott olyan érdekes dolgok történtek, hogy sokszor csak húztam a számat. Tudom, mesekönyv, és nincs rálátásom, mennyire ijed meg egy gyerkőc pl. a fejlerobbantós jeleneten, de azért én ezt sokalltam. Mindenesetre örültem, hogy a cselekmény haladt tovább, kaptunk még szép, megható jeleneteket, majd tanulságot.

A kötet vége felé elég gyorsan ugráltunk az időben, de végülis ez nem volt gond, csak valahogy hiányérzet maradt bennem, nem ilyen regényfelépítésre számítottam.

Az illusztrációk nagyon tetszettek, bár szerintem teljesen felesleges volt az izgalmas jeleneteket tájképekkel megszakítani, amik semmit nem adtak hozzá a történethez. Sokkal inkább érdekelt volna manófalva, a rénszarvasok istállója, a vadász csapata, stb. Néha úgy éreztem, nem a lényeget ragadták meg.

Mindenesetre kellemes olvasmány volt, nem bántam meg, hogy beszereztem, és biztosan elolvasom a folytatásokat is. Ja igen, és hogy miért angolul olvastam? Azért, mert idehaza nem kapni, molyon is egy ember árulja, de 8000 forintért biztosan nem fogom megvenni. Bookdepón pedig ez a kis kötet 2500 Ft volt (kb.). Csillog az elő- és a hátlapja is, az instagram oldalamon találtok róla képet (avilda27). Mivel mese, a nyelvezete is elég egyszerű, szerintem kezdő angolosok is megpróbálkozhatnak vele!