A Maigret csapdát állít a tizenhatodik Simenon kötetem. Nincs is más író, akitől ennyit olvastam volna.
A történet kezdetén egyből belecsapunk a közepébe, és itt jegyezzem meg, hogy még mindig bajom van a Simenon könyvek fülszövegeivel. Egyszerűen lelövik a poént. Szeretem a kiadót, de pont ezért többet nem fogom elolvasni a könyvek hátulját.
A regény kezdetén augusztus elején járunk, ami szinkronban volt a való élettel (szeretem az ilyet). Forróság lappang Párizs utcáin, tapadnak az ingek a felügyelőkre, kinyitni az ablakot felesleges, a sör meg csak úgy fogy. Maigret felügyelőnk egy sorozatgyilkos után nyomoz (bár ez, hogy sorozatgyilkos, így nincs kimondva), és véletlenül - na meg a média segítségével - csapdát állít. Az ötletet bár kapja is, azért mégiscsak Maigret az, aki ismét nyomoz.
Izgalmas volt ez a kis kötet, nem csalódtam. Simenon annyira szépen járja végig a miért kérdését, Maigret-t annyira foglalkoztatja az indíték, hogy mindent erre épít. Milyen lehetett a gyerekkora? Milyen a kapcsolata a nőkkel? Meghaladta a korát az író, legalábbis nekem ez a benyomásom, és sajnálom, hogy nem annyira híres idehaza (meg amúgy?), mint mondjuk Agatha Christie.
A lezárás természetesen kielégítő és még némi csattanó is járul hozzá, Maigret-né pedig végre láthatja a férjét, ha már annyira hazatelefonál, hogy nem fog időben hazaérni. Remélem, nyaralni azért el tudtak menni :)
Ugyan-ugyan, a nyomozó sose tud nyugisan nyaralni, hát mindig van akkor is egy bűntény! :D
VálaszTörlés:D Igen, a Maigret nyaralni megy című könyv megerősített ebben - bár azt még sose olvastam, pedig amiatt kezdtem el érdeklődni az író iránt.
TörlésIgen, a klasszikus felállás, de szerintem másik kötetekben is akad ilyen, ahol üdülni mennek, vagy csak mennének pár napra valahova, és hopp, egy gyilkosság. :) Madame Maigret mindig csak vár és vár... :D Türelmes egy asszony!
Törlés