2019. november 14., csütörtök

Sorozatajánló I.

A könyvek mellett nagy kedvenceim a filmek, sorozatok is, hisz ugyanúgy egy történetet mesélnek el, amelyekben el lehet veszni. Tinikoromtól kezdve egészen a dolgos munkanapokig rengeteg sorozatot néztem, akár egyszerre 20-25-öt is, azonban az elmúlt 4-5 évben örülök, hogy ha egy héten kettő-három epizód eljut hozzám. Természetesen a dara nálam is előfordul, főleg mióta előfizettem a Netflixre és az HBO GO-ra. Ennek is megvan a pro és kontrája, de ez majd egy másik posztban.
Mivel kevesebb sorozatot nézek, valahogy jobban rájuk is tudok hangolódni, így ennek megfelelően megpróbáltam összeszedni a gondolataimat, hogy ezt az ajánlót el tudjam nektek hozni. Több poszt várható majd, most az alábbi témából ajánlanék kettőt:

Vicces, szívhez szóló sorozatok

The Kominsky Method


A sorozat tavaly indult a Netflixen Michael Douglas és Alan Arkin főszereplésével. A történetben megismerjük Sandyt (Douglas), aki egykor híres volt, azonban most a saját drámastúdiójában tanítja a jövő színészeit, valamint legjobb barátját és egyben menedzserét, Normant (Arkin), aki beteg feleségét ápolja.

Annyira hálás vagyok ezért a sorozatért, mivel egy ideje már feltettem magamnak a kérdést, hogy a mai idős színészeknek miért kell még mindig az akciófilmeket erőltetniük, amikor mindenki látja a kilógó nyugdíjas klub kártyájukat? Miért nem lehet egy egyszerű drámában, vígjátékban szerepelni, ahogy tette pl. Robert DeNiro A kezdőben vagy Harrison Ford az Ébredj velünkben? Vagy ahogyan a Nagyok tették A szomszéd nője mindig zöldebb című zseniális - karácsonykor kötelező - darabban? Erre jött Michael Douglas, akiről már évek, sőt évtizedek óta nem hallottam semmit, és Alan Arkin, akit előtte nem is ismertem, valamint Chuck Lorre (Agymenők, Két pasi és egy kicsi), és összehoztak egy olyan sorozatot, amely tökéletesen váltogatja a komikus és drámai, szívhez szóló jeleneteket.
A sorozattól pedig nem csak ezt kapjuk meg, hanem a színészethez fűződő tanácsokat, kritikákat, akár kulisszatitkokat is. A tanuló színészek, főleg a második évadban, nagyon jó alakításokat hoznak, elég csak felidéznem Darshanit a tükör előtt vagy akár Margaretet, aki hihetetlen erőteljes alakítást hoz Michael Douglas-szel az egyik előadás alkalmával.
Mindezek mellett az olyan mellékszereplők vagy visszatérő színészek is feldobják a hangulatot, mint Nancy Travis, Lisa Edelstein, Paul Reiser vagy éppen Jane Seymour. És itt hadd jegyezzem meg, mennyire jól néznek ki a színésznők. Nyilván ők is használnak ezt-azt, hogy fiatalosan tartsák magukat, de olyan szép ráncokat, mint a 68 éves Jane Seymour arcán, nem igen láttam.
Üdítő nézni, ahogyan olyan egyszerű, mégis tanulságos és vicces dolgokról is szó esik, mint az emésztés 60 felett, randizás 60 felett, ilyen-olyan izom meghúzása (illetve hogy hogy jutunk el oda), a szexuális teljesítmény vagy a komolyabb dolgok, mint a prosztatavizsgálat. De még például arra is kitér, hogy mit nem lehet már tenni, ha egy gyerek berohan a boltba és leveri az összes chipses zacskót, mivel nincs már meg az a népnevelő közeg, amiben szereplőink felnőttek.

Akinek a leírás alapján megtetszett volna a sorozat, azt ajánlom, minél előbb kezdjen bele. Egy rész csupán kb. 30 perces, eddig összesen 16 epizód készült el és remélhetőleg hamarosan folytatódik a harmadik szezonnal.

The Good Place


A történet Eleanor Shellstrop (Kristen Bell) halálával, illetve az utána kezdődő új élettel indul. Michael (Ted Danson) bemutatja neki a kis várost, ahol élni fog, a házat, amelyet a saját személyiségére szabtak, a lelki társát (William Jackson Harper), miközben azt ecseteli, milyen jó ember volt a Földön, hisz rászoruló gyerekeknek segített, ügyvéd volt, stb. Azonban Eleanor egyáltalán nem az, akinek hiszi, és biztos benne, hogy nem itt a helye, mivel ha nem is volt nagyon rossz ember, szimplán átlagosan élt.

Mint a The Kominsky Method, ez is az első netflixes daráim közt volt. A sorozat már a negyedik évadánál tart, ez lesz az utolsó, azonban mivel 20 perces egy-egy epizód, nagyon gyorsan lehet vele haladni. Ráadásul vicces is, érdekes, elgondolkodtató, hiszen bőven kapunk leckéket ősi filozófusaink tanaiból, valamint eszméletlen jó szereplőgárdát hoztak össze. Elég csak megemlíteni Tahanit (Jameela Jamil), aki lövi magából a sznob, sztárparádés egysorosait, Janetet (D'Arcy Carden), aki se nem lány, se nem robot, de mindent tud az univerzum titkairól, valamint Jianyut (Manny Jacinto), aki talán nem annyira hasznos tagja a bandának, de azért lehet rajta mit szeretni.
Élvezetes nézni a sorozat kép világát, amely olykor túlszárnyalóan giccses, hiszen a jó helyen mindent lehet, vagy éppen annyira szürreális, hogy azt még Kafka is megirigyelni. Mindenesetre minden színes, élénk, ahogyan az egy vígjátékhoz illik.
Nem szeretném tovább ragozni, mivel akkor kénytelen lennék poénokat is lelőni, de ha ennyi már felkeltette az érdeklődésedet, akkor mindenképpen kezdj bele, remélem, tetszeni fog.



4 megjegyzés:

  1. The Good Place nekem is óriási kedvencem lett. A Janetet alakító színésznő pedig elképesztően zseniális, illetve Tahani karaktere nekem is nagy kedvencem :D
    Tetszik a sorozat koncepciója és mondanivalója is. Kíváncsi vagyok hogy a vége végül hova fog kifutni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, tényleg nagyon jó, volt is felháborodás, amiért Emmy-re se jelölték. Hol tartasz a sorozatban?

      Törlés
    2. Már végignéztem, most ahogy kijön a friss rész, nézem is. (... Vagyis hát ahogy van időm rá a hét folyamán :D pl a múlt hetit most csütörtök este tudtam csak megnézni :D )

      Törlés
    3. Az első négy részt egyben néztem meg, annyira elfelejtettem, hogy már megy :D Meg olyan kis rövidek az epizódok :( Hát nagyon kíváncsi vagyok, hogy az utolsó részben mi lesz még.. remélem, kicsit hosszabb lesz, mint általában.

      Törlés