Georges Simenon: Az evertoni órásmester

Könyvadatok:
Zsáner: Krimi
Megjelent: 2018 (eredetileg: 1954)
Kiadó: Agave
Oldalszám: 160
Molyos értékelés: 84%


Fülszöveg:
Dave Galloway egy óra- és ékszerüzlet tulajdonosa Evertonban, egy amerikai kisvárosban. Életében központi szerepet játszik kamasz fia, akit egyedül nevel, mivel a fiú anyja évekkel ezelőtt otthagyta őket. Boltja és lakása ugyanabban a házban vannak, munkája pontos napirend szerint zajlik. Egy napon azonban a fiú egy közelben lakó lánnyal együtt olyan ügybe bonyolódik, ami szembeállítja őt apjával és egész addigi környezetével.


A fülszövegnek csak egy részét másoltam be, mert - ahogy az néha lenni szokott - a regény 80 százalékát elmeséli, és teszi azt nem is megfelelően. Ez a kis regény valóban egy Dave Galloway nevű férfiról szól, aki órásmester, megvan a napirendje, és a felesége elhagyta jó sok évvel ezelőtt. Tényleg van egy tini fia, aki egyszer csak eltűnik. S itt álljunk meg, nem is írok többet, mert ez a rész kiteszi a regény első 30-40 oldalát.



Összeszámoltam, és ez a 12. Georges Simenon könyvem. A Maigret regényeket is nagyon szeretem, de az igazi kedvenceim a roman durok (vagy romans dur vagy romans durs, sose tudom, hogy kell megfelelően írni), vagyis az önálló, inkább lélektani, sötétebb hangvételű történetek. Általában egy idősődő, negyvenes éveiben járó, családos férfi életében fellépő radikális változás szemtanúi leszünk. Lehet ez egy gyilkosság, egy műhiba, egy megfutamodás a cég összeomlása elől, amit főhősünk csak úgy tud feldolgozni, hogy kibúj a bőréből vagy éppen rájön, hogy ez az igazi énje. Általában érdekes ez az utazás, a motiváció, a miértek keresése. Látszik, hogy Simenon megelőzte a korát, mert már akkor kb. a profilozás szintjén szemlélte a karaktereit, amikor az FBI erről nem is hallott. A miértek pedig engem is jobban érdekeltek már Dosztojevszkij óta, mint a mostanság divatos öldöklős horrorfilmek vagy polgápukkasztó krimik.


Alaposan el is lehet merülni a Simenon regények hangulatában; mindig egy kicsit borongós, kicsit mélabús, el-elkallódó a narráció, a párbeszédek befejezetlenek. Tény, hogy ebbe bele kell rázódni, olykor gördülékenyebb a mesélés, olykor nagyon megakasztó a múlt-jelen közti ugrálás, de mindenképpen érdekes.


Ebben a regényben számomra két dolog volt nagyon meghökkentő, és nem tudom, ez mennyire volt akkoriban hiteles. Az egyik ilyen a média hirtelen felbukkanása. Szerencsétlen főhősünk, aki amúgy is egy pipogya alak, a fia eltűnésének napján megkapja magának a környék összes újságíróját, fotósát, rádiósát, hogy beszéljen így, mondja azt, nézzen így. Felháborító, hogy mennyire nem hagyták békén, hogy csak szó nélkül betessékelték magukat a lakásába és a nagy sztorira koncentrálva legyintettek, ha Galloway valami számukra untatót mondott.


A másik, amin sokat gondolkodtam, az az apa és fiú közti kapcsolat. Galloway nem tudja, mit miért tett a fia, és mi sem tudjuk, ezekre a tettekre valóban nem volt-e jel. Lehet, hogy volt, csak az apa nem vette észre. Vagy ennyire félreismerte volna azt, akivel egy fedél alatt élt? Nem vagyok szülő, de félelmetes belegondolni abba, hogy ennyire félrevezethet a saját gyereked. Meghökkentő volt ez a része, bár engem jobban idegesített néha a főszereplőnk passzivitása. A végső konklúziót, amit az író mintegy kikövetkeztet a generációs képsorból, kicsit mosolyogva olvastam. Ugye sokszor felmerül még a mai napig, hogy a gonosz ember, a pszichopata, aki gyilkol és nincs bűntudata, az ilyennek született-e és már a felmenőiben benne volt-e ez a hajlam, vagy a neveltetés, a társadalom tette ilyenné? Úgy éreztem, Simenon is ilyen kérdéskör vizeire evezett, bár ő inkább az unalom-kitörés témáját próbálta körüljárni a nagyapa-apa-fiú láncolatban. Ezt nem éreztem annyira csattanósnak vagy hitelesnek, bár tény, hogy érdekes elgondolás ez is. Hiszen mi van, ha szüleinket ismételjük, csak éppen megváltozott a társadalmi réteg, a technikai eszközök, a család felépítése?


Végső soron tetszett ez a könyve is, ajánlom mindenkinek! Ha pedig a molyon regisztrált tag vagy és szeretnék részt venni a Simenon kihívásomban, akkor ajánlom figyelmedbe :) https://moly.hu/kihivasok/olvassunk-el-legalabb-harom-georges-simenon-konyvet