Áprilisi összegzés

Ez a hónap nagyon gyorsan elszaladt. Még mindig a fejünk felett lebeg a világjárvány, a boltok java zárva, az alapvetőekbe pedig még mindig 9 előtt vagy 12 után mehetnek a fiatalabbak. Ráadásul nem elég, hogy február végén apukám került kórházba, április elsején anyukámat kellett bevinni... Nem tudom, mi ez az év, de nem szeretem. Szerencsére már mind a ketten jól vannak, idehaza, biztonságban, viszont mivel nem mehetnek sehova, a nővéremmel intéztünk/intézünk mindent - bevásárlás, posta, egyéb ügyek. A Húsvét nehezen is telt, mert bár itthon voltam, hogy besegítsek, azért engem is kifárasztott az egész helyzet - főleg lelkileg. De mindennek vége, hálás vagyok, hogy mind a ketten jól vannak. Mondjuk ugyanennyire örülnék annak is, ha ez a járvány végre eltűnne, és helyreállna a rend.

Evezzünk kellemesebb vizekre. Áprilisban hat könyvet sikerült elolvasnom, végignéztem egy sorozat, illetve belekezdtem/folytattam, hármat, néztem egy stand up comedyt és  hét filmet. Lássuk, melyek voltak ezek:

Könyvek

Ford Madox Ford: Túl mindenen - Az utolsó angol úriember 3. része, nagyon szerettem, ez tetszett eddig a legjobban.
Sarah Addison Allen: The Girl Who Chased the Moon - újraolvasás hat év után, és most is ugyanannyira szerettem.
Abbi Waxman: Új örömök kertje - kellemes kikapcsolódás volt, egyből vettem is pár palántát.
Andrew Klavan: Vadászat Amandára - izgalmas, sodró lendületű krimi a 2000-es évek elejéről.
Edgar Allan Poe: A fekete macska - engem sajnos nem fogott meg, de legalább megismerkedtem a híres író pár művével.
Edith Wharton: A szerelem nyara - lehozott az életről, de ez egy remek könyv a női sorsról.

A hobbit még mindig ott csücsül az asztalon, fogalmam sincs, mikor kezdek bele, főleg hogy rákerült a Csipkerózsikák is, amit a felénél (kb. 350 oldalnál) félreraktam, mert egyrészt nem erre számítottam, másrészt meg elég ijesztő, ha túlságosan beleélem magam.

Filmek

Always Be My Maybe - Ali Wong miatt érdekelt, na meg Keanu Reeves is szerepet kapott benne. Sajnos inkább csalódás volt a film, mivel semmi újat nem éreztem, de egynek jó volt.

Hallmarkos filmek

 

Flip That Romance - aranyos film volt, amiben házakat újítottak fel. A férfi főszereplő hangja pedig nagyon szexi, tisztára olyan, mint Nathan Fillioné.
Easter Under Wraps - húsvéti film volt, talán az egyetlen a Hallmark kínálatából, de aranyos volt, tetszett. Brandan Penny az egyik kedvencem.
Just My Type - tipikus sztori - lány a munkája miatt nem fedi fel magát (csak ebben a hónapban ez volt a harmadik ilyen) -, de Bethany Joy Lenz és Brett Dalton miatt nagyon jól sikerült.
Just Add Romance - ez nem kifejezetten tavaszi film volt, de gondoltam, miért ne. A történet igazából egy főzőverseny-műsor, ami vicces volt, nem is tudtam teljesen komolyan venni, de egynek elment.
You're Bacon Me Crazy! - food truck, bacon, kaja, meg is éheztem tőle. Aranyos volt, tetszett a vége is.
Nature of Love - hiába imádom Emilie Ullerupot, sajnos ő se mentette meg a filmet. Eleve ez a luxus kempingezés nekem nem jön be, a luxus feleségekben tudnék ilyet elképzelni, a pasi színész pedig valami borzalmas volt.

Stand-up comedy

Taylor Tomlinson - véletlenül akadtam rá - feldobott egy jelenetet a Netflix -, de nagyon megérte. Bár nem nevettem rajta annyit, mint mondjuk Ali Wongon, azért akadt pár rész, ahol a térdemet csapkodtam.

Sorozatok

Brooklyn 99 - két és fél részt néztem meg, de nem egyezik a humorunk.
Wayward Pines - atyaég, hogy ez milyen jól kezdődött! Viszont hatalmas baromságnak tartom a csattanóját, szerintem hiteltelen az egész, és a végén már csak röhögtem rajta.
What We Do in the Shadows - új kedvenc sorozatot avattam. Az áldoku vámpírvígjátékot egy nap alatt daráltam le, és folyamatosan röhögtem rajta. Szerencsére kijött a második évad is.
The Good Fight - szinte el is feledkeztem erről a sorozatról, de aztán folytattam a harmadik évadtól. Nagyon erős, nagyon politikai, nem rejti véka alá a véleményét.

Ez volt április. Még mindig nem hiszem el, milyen gyorsan véget ért. Remélem, mindenki egészséges marad, elmúlik a járvány és helyreáll a rend - bár már tudjuk, hogy a Könyvhét is elmarad, azért reménykedni szabad.