2020. június 11., csütörtök

Sorozatajánló II. - Sweet Magnolias

A Netflixen futó sorozat már a címével, majd az előzetesével felhívta magára a figyelmemet. Bár még nem tudtam, szeretni fogom-e. Kisváros, három női főszereplő, románc és dráma. Aztán csak nem hagyott nyugodni a dolog, és még az sem tántorított el, hogy a könyvsorozat, amely alapján készült, Sherryl Woods tollából származik. Hogy miért mondom ezt? Nos, Sherryl Woods egy másik könyvsorozatából is készült széria, az eddig négy évados Chesapeake Shores. Ezt a Hallmark gyártja, azonban Netflixen is nézhető magyar felirattal. Bár giccses, persze, és mindenki tökéletes, olykor azért meglep az egész jó drámába hajló jeleneteivel (Eleve a történet alapja is drámai: sok évvel a kezdés előtt az édesanya elhagyta a férjét és öt gyermekét, a jelenben pedig a felnőtt testvérek oszlanak két csoportra, illetve az anya is szeretne beilleszkedni a családba. Ennélfogva olykor kapunk szívszorító jeleneteket, pl. amikor Bree (a középső lánytestvér) és Connor (a fiútestvére) a könyvesbolt kanapéján ülve idézik fel könnyek közt, hogy gyerekkorukból a sok veszekedésre emlékeznek, és arra, hogyan bújtak el ilyenkor a bokrok közt.) Nem csoda hát, ha nagy elánnal vetettem magam bele a könyvek elolvasásába, amelyekről tudtam, hogy mások, mégis optimista voltam. Nos, maradjunk annyiban, hogy nem tetszettek, szerintem kimerítik a bűnrossz, szexista, béna, sablonos fogalmakat. Itt olvashatjátok az erről szóló posztomat.

Tehát ezért tartottam tőle, hogyan nyúlnak egy egyébként ennyire béna kivitelezésű anyaghoz. Azonban az alapötlet tök jó (ahogy a Chesapeake Shoresnál is), és a készítők össze is vontak dolgokat; ahelyett, hogy minden évad más szereplőről szólna, ahogyan minden könyv másról szól, inkább mind a három nő főszereplő lett. A könyveket nem olvastam, nem is akarom ezek után, de már a fülszövegből egyértelmű ugyanaz a sablon stílus és narráció, amely a másik sorozatra is jellemző volt, látom magam előtt az unalmas, statikus jeleneteket, hiába ígér drámát és miegyéb. Sajnálom egyébként, hogy egy tetszetős sorozat esetében a könyvek nem jönnek be, de ezt el kell fogadni.

Térjünk is rá akkor a filmsorozatra, ami tíz epizódból áll és tökéletes erre a nyár előtti időszakra.


A Sweet Magnolias Serenityben (Firefly rajongók!), egy cuki kisvárosban játszódik, ahol mindenki vet egy pillantást a másikra, sugdolózik, pletykál, így semmi sem titok, legalábbis ha reggel történt valami izgi, estére biztosan mindenki megtudja. Főszereplőink Maddie, aki épp egy csúnya válás közepén tart és magára marad három gyermekével, Dana Sue, aki egy éttermet üzemeltet és egyedül neveli lányát, valamint Heather, aki nagyon vágyik családra, de egyelőre a karrierjével kell beérnie. Ő az, aki megveszi Francis néni régi házát, hogy abból - két barátnője segítségével - egy wellness központot varázsoljon.

Azt hinnénk, meg is lett a fő mozgatórugó, azonban az építkezés/bővítés/renoválás inkább egy keretet ad az egész történetnek, ami nem engedteti feledni, hogy van jövő, remény, haladunk valamerre, azonban ahogyan a régi csövekkel, úgy a helyi lakosokkal, ex-férjekkel/barátokkal, kirúgott munkavállalókkal is meg kell küzdeni, vagyis az élet nem fenékig tejfel.

Külön öröm, hogy nem mutatják be nagyon giccsesnek a kisvárost. Dana Sue tini lánya insta oldalán épp a város sötétebb, koszosabb részét mutatja be fotóin keresztül anyja nem túl nagy örömére.
Életszagú a történet, a különböző cselekményszálak, amelyek külön-külön mozognak, hiszen mindegyik főszereplőnek megvan a maga baja. Azonban mindezek összeérnek, találkoznak, a barátnők heti egyszer összegyűlnek, a gyerekek kapcsán is megvan a sok közös nevező.

Egyelőre csak négy epizódot láttam a tízből - mivel nagyon tetszik, próbálok lassan haladni -, de ha ilyen marad vagy jobb, akkor akár kedvenc is lehet (szerintem sokkal jobb, mint a télen látott Virgin River, ami minden volt, csak nem kisvárosi). Ajánlom nektek is, ha ilyesmit kerestek, magyar felirat elérhető hozzá.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése