A havi összegzések helyett inkább háromhavonta írnék összefoglalót az életemre jellemző (szabad)időhiány miatt. Kiválasztom a legjobb és legrosszabb könyves/filmes/sorozatos élményeket, illetve egy harmadik kategória is kap helyet.
Szörnyen hamar eltelt ez a nyár. A június hideg volt, júliusban meg egyszer majd megsültünk, aztán megint elromlott az idő. Augusztusban végre tényleg nyár volt, ami együtt járt a hőséggel, turistákkal, strandolókkal, fagyival, úszással. Mire megszoktam volna, vagy rutinná vált volna, hogy hétvégente lemegyek a tóra fürdeni, már üdvözölhetjük is a szeptembert (a szeptember meg viharral köszöntött bennünket). Nem bánom, mert szeretem az őszt, a kedvenc évszakom, de ilyenkor megugrik az ingázók száma (nyilván a sulisok miatt), és a világjárvány miatt is lehet aggódni.
De nem kanyarodom el, jó volt azért ez a nyár, még ha lehetett volna jobb is.
Olvasás terén próbáltam a nyári listámat kivégezni, kisebb nagyobb sikerrel. Volt, ami nagyon tetszett (Nina Hill, Tíz kicsi néger, 16 Lighthouse Road), akadt, ami nem nagyon (Amy és Isabelle) és néhányat félbe is hagytam (A kis francia panzió, Olvass és szeress!). Sajnos nem is sikerült mindent elolvasni - a Hullámok hercegét, Az eastwicki boszorkányokat és az Emmát majd máskorra hagyom.
Örülök mindenesetre, hogy terveztem egy ilyen listát, és hogy valamennyire sikerült is teljesíteni a magam kihívását.
A három hónap alatt összesen 15 könyvet olvastam, 18 filmet néztem meg és 6 sorozatot kezdtem el/daráltam le.
A nyár legjobb könyve
Nem meglepetés - életvidám, kedves, szórakoztató, Los Angeles révén totál nyárias hangulatú regény, imádtam!
A nyár legrosszabb könyve
Andre Aciman: Szólíts a neveden és Alice Hoffman: The Story Sisters
Holtverseny, nem tudtam dönteni, mert bár a Szólíts a neveden (sosem értem meg, ez miért jó, mármint szex közben a saját nevemen hívni a másikat) az elején nagyon tetszett, át is adta a forró, lustálkodó nyári hangulatot. Azonban a végére teljesen megutáltam a szereplőket és szerintem tök rossz példát fest le párkapcsolati szempontból (ha ez egyáltalán nevezhető annak).
A Story testvérek esetében pedig elvétve akadtak jelenetek, amik tetszettek, de összességében lehozott az életről, szörnyű volt. Tehát mind a kettőben akadtak jó és rossz részek - ha a rosszakat összetennénk, kijönne egy teljes könyv, de ha a jókat, akkor maximum egy negyed.
A nyár kellemes csalódása
Debbie Macomber: 16 Lighthouse Road
Az írónő Rózsakikötő sorozatát szerettem (kivéve az utolsó részt), a Cédrusligetet pedig régóta terveztem, de megfogadtam, hogy csak eredetiben kezdek bele. Jól is tettem, szerintem a fordítás csak modorossá teszi a szöveget. Nagyon aranyos könyv volt, hamarosan kezdem a második részt.
A nyár legjobb filmje
Eurovision Song Contest: The Story of Fire Saga
Sokan utálják, ahogy látom, de számomra nagyon élvezetes kikapcsolódást nyújtott. Ezt is jelzi, hogy az eredeti után szinkronosan is megnéztem. Szerintem bájos, vicces, hatásos. A zenék pedig tök jók.
A nyár legrosszabb filmje
Ebgondolat
Minden adott volt, hogy szeressem: kutya, Forma-1, Milo Ventimiglia, stb. Ehhez képest kaptam egy olcsó, klisés, már-már jogi történetet, ami semmivel sem volt több, mint más, hasonló témájú (hallmarkos) film. A vége pedig egyszerűen nevetséges. (Most komolyan, van, aki ránéz egy kisgyerekre és azt gondolja, hé, ez olyan, mint a 10 éve elpusztult kiskutyám?)
A nyár nosztalgiázása
Micsoda csapat!
Mindig is imádtam ezt a '92-es filmet, amelyben még Madonna is játszik. Egy elfelejtett korszakról szól a II. világháború idején, amikor a nők baseballoztak. Nem mondja ki senki a filmben (és ezért imádom), de ez egy feminista történet nőkről, akik megmutatták, hogy tudnak játszani és show-t csinálni.
A nyár legjobb sorozata
The English Game
Direkt az esős napokra tartogattam az első rész megnézése után. Edward Holcroft eleve nagy szerelem az Alias Grace óta, de maga a téma is érdekelt: hogy alakult a foci olyanná, amilyen ma? Sok-sok érdekességet megtudtam, de a legjobb azt volt nézni, ahogyan a foci alakítja a társadalmat és ahogyan a társadalom alakítja a focit.
A nyár legrosszabb sorozata
Snowpiercer
Másfél epizódot bírtam, szerintem borzalmasan bugyuta (és nem, nem azért, mert nem tudok rá logikus magyarázatot adni). Ha ez a vonat jelentené a társadalmat, amely ugyanúgy hierarchia alapján épül fel, nem pedig úgy, hogy ki hasznos az emberiség jövőjét nézve és ki nem, akkor fel sem szállnék rá, nem hogy éveken keresztül mennék körbe-körbe a síneken, amiket természetesen jó előre megépítettek. Hagyjuk már.
A nyár legsötétebb sorozata
Dark
A Dark egy csoda. Eleinte csalódott voltam, ami a lezárást illeti, de összességében egy hihetetlen utazáson vehettem részt. Mindenkinek ajánlom, ez egy olyan sorozat, amit egyszer mindenkinek látni kell.
Nektek milyen volt a nyár?
