2021. február 16., kedd

Sorozatajánló - Virgin River


Egy évvel ezelőtt, az első évad megnézés után nem tudtam volna őszintén ajánlani a sorozatot. Pedig a legeslegelején nagyon bizakodó voltam: hegyvidéki kisváros, új nővérke, zsémbes háziorvos, Hart of Dixie-hez hasonlították. Aztán elkezdtem, és tetszett, de az első évad előrehaladtával a lelkesedésem inkább alábbhagyott. Túl sok lett a dráma, nevetségesnek éreztem sok történetszálat, a két főszereplőről azt hittem, apa-lánya, de ami a fő problémám volt: a kisvárosból semmit nem érzékeltem. Virgin River így, Virgin River úgy, de csak a háziorvosnál, Jack bárjában, Mel otthonában meg max. egy-két másik helyszínen jártunk. Nem azt éreztem, hogy ez egy kisváros, hanem díszletek sokasága. A Hart of Dixie hasonlatot pedig a mai napig nem tudom mire vélni. Teljesen más hangulatra a két sorozat. Annyi valóban hasonló, hogy egy nagyvárosi, egészségügyben jártas nő költözik a kisvárosba, és a háziorvost ugyanaz a színész játssza.

Ezek után valamiért mégis felfigyeltem a második évadra, bár úgy voltam vele: a covid miatt tuti még kevesebb helyszínt kapunk. Ehhez képest igazán megleptek, ugyanis egy jóval összeszedettebb, most már tényleg kisvárosi sorozatot láthattam.

A történet alapfelállása egyébként az, hogy Mel a nagyvárosból Virgin Riverbe költözik - már az első jelenettől egyértelmű, hogy menekül valami elől, ha nem is a szó szoros értelemben. Az idős háziorvos nem fogadja túl kedvesen, a házikó sem olyan, mint amilyennek a polgármester lefestette - így nem csoda, ha Mel inkább visszamenne. Azonban megismeri Jacket, valamint lassan bekapcsolódik a közösség életébe is.

A sorozattól nem kell sokat várni. Aranyos, kedves, egyszerűbb szappanoperára számítsatok, ami viszont nem veszi magát olyan poénosra, mint a sokat emlegetett Hart of Dixie (idehaza Szívek doktora). Inkább komoly próbál lenni, ami bizonyos részeknél nem igazán jön össze: a Virgin Rivertől nem messze lévő drogtanya szerintem kész röhej, de a családon belüli bántalmazás következménye elég jól el lett találva. Az a rész kifejezetten tetszett a második évadban, kár, hogy nem lett nagyobb szerepe.
Amiben igazán jól működik a történet, az a kapcsolatok bemutatása. A második évadban már egy tényleg bonyolult szerelmi háromszöget kaptunk, ahol az indok, hogy szerelmeseink miért nem lehetnek együtt, tényleg életszerű. Valóban van egy külső csavar, ami elválasztja őket, de közben ott vannak az érzések és az erkölcsök, az, hogy mindenki próbálja a szituációhoz képest a legjobban kezelni ezt a lehetetlen helyzetet, ami szerintem jóval életszerűbb, mint hinnénk.

A második évadnál kifejezetten tetszett, hogy vagy eljutott a kritikám a készítők felé (haha) vagy nagyobb büdzsével rendelkeztek, mindenesetre a covid nem érződött. Még több, főleg külső helyszínt kaptunk, ráadásul fesztivállal, igazi közösséggel. 

Úgy érzem, mindegyik korosztály megtalálhatja a maga történetszálát, hiszen egyrészt ott vannak főszereplőink, akik 30-40 év közt mozognak, de van 70+-os szerelmi háromszög vagy tinidráma is.
Jópofa sorozat ez, ne hagyjátok ki.

Fontos tudni azt is, hogy egy könyvsorozat az alapja. Robyn Carr jegyzi, az első rész címe Virgin River. Idehaza is megjelent. Ez is tipikusan az a rengeteg részt megért könyvsorozat, amelyben mindegyik kötet másról szól: a másodikban pl. Atya és Paige áll középpontban, a harmadikban pedig eddig ismeretlen szereplők.
Nem tudom, tetszene-e, mert pl. Sherryl Woods Chesapeake könyveitől is kiborultam, miközben a sorozat tetszett, de Debbie Macomber Cédrusligete és Susan Wiggs Tóparti történetei bejönnek. Mindenképpen adok majd neki egy esélyt, de inkább angolul.

Ti nézitek ezt a sorozatot? Elolvasnátok a könyveket?

2 megjegyzés:

  1. Én pont fordítva vagyok ezzel, az első évadot imádtam, de ez a második egyszerre untatott és idegesített. Úgy éreztem, hogy nem halad sehová a történet. Charmaine-t a legszívesebben megtéptem volna, elképesztően irritált. Mit nem lehet azon megérteni, hogy Jack nem szereti, és nem is fogja? Annyira szánalmas és béna volt, amit levágott, mint valami ötéves óvodás kislány, akinek semmi önbecsülése. És képes lenne Jacket azért elszakítani a gyerekeitől, mert nem szereti, eszem megáll, komolyan, mintha ezt irányítani lehetne. Connie unokahúga is egy nagyon béna karakter volt szerintem (a neve nem jut az eszembe), csak nyávogott állandóan. Mel és Jack kapcsán én sosem éreztem azt, hogy apa-lánya páros lennének, lehet, hogy azért, mert a környezetemben van néhány olyan pár, akik között nagyobb a korkülönbség, és már nem tűnik fel annyira. Ettől függetlenül várom a harmadik évadot, mert érdekel a folytatás, és az első évad tényleg nagyon tetszett. Kíváncsi vagyok, mit hoznak ki belőle.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, az rémlett, hogy neked tetszett az első :) Charmaine szerintem a 2000-es évek tipikus olyan női szereplőit idézi, akiket utálni "kell" :D De nekem itt árnyaltabbnak tűnt az ábrázolása, vagy csak szereztem annyi tapasztalatot, hogy teljesen át tudjam érezni a helyzetét. Nyilván vannak (ismét) tipikus rosszindulatú megmozdulásai, de remélem, azért felfejlődik majd :D

      Törlés