Oké, vissza meló, aztán beütött a már említett krach 11-én, amikor mindenki elkezdett pánikolni, és azóta boldog-boldogtalan a vírusról papol, kijárási korlátozás, bezártak az iskolák, ovik, és sokaknak #maradjotthon, de én #nemtudok vagy #betegszabi. Ugyanis történt, hogy március végére is kiírt az orvos, mert meghűltem. Eleinte meghatódtam, amikor a munkába ismét visszatérve mindenki a becses egészségem iránt érdeklődött, de aztán rájöttem, hogy csak a tüneteimet csekkolják... Érthető, persze, de. Zavarok? Legyen home office... Na de nem akarok itt ömlengeni a helyzetben érzett igazságtalanság miatt (miért kell nekem a nemrég műtött 70 éves apukám és a 85 éves nagymamám mellett beingázni 50 km-ről a városba, amikor más otthon maradhat?), mert örülök, hogy legalább van munkám, nem zárt be a munkahelyem, nem építettek le, stb. Minden rosszban van valami jó, ugye...
Ráadásul, nem tudom, hogy, de rekordot döntöttem magamhoz képest, mivel hét darab könyvet sikerült elolvasnom. Ilyen még sose volt, de nagyon örülök ennek a teljesítménynek. Lássuk hát, miket is olvastam.
Könyvek
- Evie Wylde: Ha minden madár énekel - nagyon érdekes, szomorú regény volt.
- Georges Simenon: Maigret és a pikárdiai gyilkosságok - a legmulatságosabb és legizgalmasabb Maigret-kötet volt, amit eddig olvastam.
- Kosztolányi Dezső: Esti Kornél - újraolvasás volt, de bár ne téptem volna fel a régi sebeket, mert a felénél jöttem rá, hogy ez nekem régen se tetszett.
- Nicholas Sparks: Első látásra - megint Sparks hozott ki a sötét hangulatból, örültem neki, ez kellett.
- Veres Attila: Odakint sötétebb - egy nagyon hangulatos történet egy magyar író tollából, kár, hogy a vége olyan, amilyen.
- Lovranits Júlia Villő: Macskakő - erre annyira szükségem volt, mint egy falat kenyérre.
- Stanisław Lem: Solaris - érdekes olvasmány volt, de olvastam már jobban felépített regényt.
Így már 4800 oldalnál tartok összesen, ami nem is rossz.
Még mindig folyamatban van A hobbit, nem tudom, mikor fogom folytatni, illetve most kezdtem el Az utolsó angol úriember 3. részét és egyből visszatértem a 20. századi Angliába, hogy követhessem Christopher Tietjens és Valentine Wannop keserédes románcát.
Filmek
- Lady Bird - nem értem az Oscar-jelölést, egyszer nézhető, semmi extrát nem tartalmazó film volt. A főszereplő lány inkább önző szerintem, és nehéz volt azonosulnom ezzel az egész egyetemre jelentkezés dologgal, mert egyrészt annyira máshogy mennek ott a dolgok, másrészt meg sosem értem meg, miért jó hatezer kilométerrel arrébb lenni a családtól egy idegen városban.
- Love to the Rescue - cuki hallmarkos film, írtam már róla pár mondatot.
Sorozatok
- Soundtrack - az elején tetszett, de a harmadik résznél megakadtam. Egyrészt furák benne ezek a táncolós-éneklős jelenetek, másrészt szerintem át fog menni giccsbe, amit a This Is Us óta nem bírok.
- Liar - a tavalyi év egyik kedvenc sorozata folytatódott, ismét igazi macska-egér játék alakult ki a szereplők között, nagyon várom, mi lesz a végkifejlet!
- Dolly Parton's Heartsrings - nagyon kellemes csalódás volt, sokkal rosszabbra számítottam. Mindegyik rész más-más történetet mutat be, van modern, háborús, még cowboyos is :D. Szerintem írok majd erről egy külön posztot hamarosan.
- Az Úr sötét anyagai - ez is egy meglepetés volt, a második résztől teljesen beszippantott, az utolsó epizódban történeteket pedig azóta is emésztgetem. Tuti elolvasom a könyveket!
Stand-up comedy
- Ali Wong: Baby Cobra és Hard Knock Wife - netflixen találtam rá, és nagyon jókor kapott el. A Baby Cobra tetszett jobban, a másodikban már túl sok volt a szexuális viccelődés, de alapjáraton egy nagyon intelligens és ironikus csajnak tartom Alit, meg fogom venni a könyvét (Dear Girls) és megnézem a filmjét is (Always Be My Maybe).
Személyes
- idegesít a #maradjotthon, mert általánosnak írja le a jelenséget, pedig nem mindenki maradhat otthon; vagy nem gondolnak bele sokan, akik vakációnak fogják fel, hogy olyanok is otthon maradnak, akiknek jelenleg nincs munkájuk, nem is tudják, hogy lesz-e, stb. Minden ilyen tartalmat szűrök.- nálunk nincs home office, nem engedik, valószínűleg ezért készített ki a #maradjotthon. Hogyan? El kell sétálnom a vasútállomásra, vonatoznom kell 40-50 percet, majd városon belül még közlekedni. Hogyan maradjak így otthon? Mondanám, hogy csak a net hiteti el velem, hogy tényleg mindenki home office-szol, ha nem látnám, hogy se a városban, se a vonaton nincs egy lélek se. Na jó, valamennyi van, de alig. Értetlenül állok a tény előtt, hogy egy otthonról simán végezhető munka miatt nap mint nap ki kell magam tennem ennek a stressznek, miközben apukám és nagymamám (akik lényegében a szomszédaim) otthon vannak, és bármikor megfertőzhetem őket. Ennek okán alig találkozunk, ha igen, azt is csak szájmaszkkal és távolról.
- mindezeket leszámítva azért szerencsésnek mondhatom magam, mert legalább van munkám, keresetem, csak az egészségem és a mentális állapotom ne menjen rá (mivel amúgy is szeretnék váltani, de nyilván ez el fog húzódni).
- még mindig a jógával tartom magamban a lelket, ilyen napok után főleg jól tud esni.
- folytatom az e-learninges felnőttképzést, bár enyhe csalódást kezdek érezni... Sima szöveg, semmi extra, azt hittem, talán lesz videó vagy akármi, de csak szöveg. Ráadásul ez sokszor tele van helyesírási, központozási hibával, rosszul van összeszerkesztve, úgyhogy nem igazán érzem azt, hogy valami hasznossal tölteném el az időmet, és mint kiderült, nem is ad olyan végzettséget, mint amilyet az elején ígértek, így kezdem azt hinni, kidobott pénz volt az egész... Azért végigcsinálom most már, hobbinak elmegy, de legközelebb háromszor is átgondolom, mire jelentkezek.
Veled ellentétben én sajnos nem olvastam túl sokat márciusban, elég nyűgös hónap volt ez nekem is. Két könyvet fejeztem be, szegény Margaret Atwood könyvét pedig már egy hónapja nyúzom, és nem bírom befejezni, pedig nagyon jó, csak az elmúlt hónapokban alig volt nap, hogy ne túlóráztam volna, és mire este hazaesek, egyszerűen már nincs erőm olvasni, nagyon fáradt vagyok mostanában.
VálaszTörlésVeres Attila könyvét én is tervezem olvasni, nagyon kíváncsi vagyok rá, bár Tolsztoj és Atwood után lehet, hogy valami könnyedebb olvasmányt kellene választanom, vagy újra kellene olvasnom valamelyik régi kedvencemet, majd meglátom. Nicholas Sparkson is gondolkodom (eddig csak a Menedéket olvastam tőle, de azt egyszerűen imádtam), bár most visszafogtam magam könyvvásárlások terén, nem nagyon szeretnék költekezni, a könyvtárak pedig ugyebár bezártak... Úgyhogy abból kell gazdálkodnom, ami van (ezzel csak annyi baj, hogy sok könyvem a szüleimnél van vidéken), esetleg valamelyik kolléganőmtől tudok könyvet kölcsönkérni.
Sorozatok közül én mostanában fejezem be A viszonyt, és elkezdtem az Éles tárgyakat, mindkettőt nagyon szeretem, az Éles tárgyakban a lélektani vonal annyira pazar, hogy nem is érdekel a nyomozós szál, teljesen ráfüggtem az abnormális szülő-gyerek kapcsolatra.
Nagyon sajnálom apukádat, teljesen átérzem a helyzetet, nekem három és fél éve került édesapám életveszélyes állapotban intenzív osztályra, és az orvosok nem is bizakodtak abban, hogy életben marad, senkinek nem kívánom azt az érzést, a poklot jártam meg akkor... Hála Istennek felépült, de rettenetes volt, szóval nem csodálom, hogy kiborultál, de örülök, hogy már jól van!
Én sem tudok otthon maradni, pedig nekem is olyan a munkám, hogy el tudnám látni itthonról is a feladataimat, de ez van, be kell járni. Igaz, én Budapesten élek, de napi másfél órát így is utazok (oda-vissza), bár amióta ritkították a járatokat, megvan a két óra is. Nekem is van olyan kolléganőm, aki vidékről jár be, szóval vonat, plusz még busz a városon belül... Én is utazom három tömegközlekedési eszközön, és a járatritkítások miatt már egyre többen vannak... De igyekszem arra koncentrálni, ami jó. Amit te is írtál, hogy van munkahelyem, van hol laknom, kapok fizetést, mert lehetne sokkal rosszabb is. Az egyik barátnőmet is elbocsátották, és most nem is tudja, miből fogja az albérletét fizetni, szóval nehéz ügy ez...
A jóga nekem is sokat segít, ki tudok kapcsolni, és ilyen a zene is. Eleve nagyon sok zenét hallgatok, de mostanában még többet, segít a feszültséglevezetésben.
Sajnálom, hogy a tanfolyam nem váltotta be a hozzá fűzött reményeidet, nekem eddig jó tapasztalataim voltak az e-learning tanfolyamokkal, de úgy látszik, hogy csak szerencsém volt. Sok van még hátra belőle?
Kitartást neked, nehéz helyzet ez most mindenkinek, de rosszabb, ha az ember elhagyja magát, bár nem könnyű mindig erősnek maradni...
Az Atwood posztodat majd várom, a mostani könyv után szerintem annak fogok neki esni :)
VálaszTörlésHa könnyedre vágysz, akkor Veres Attila jó erre szerintem :) Hangulatos, de azért nem szépirodalom.
Ha a Menedék tetszett (amit én is imádtam), akkor egyrészt ajánlom a filmet, mert az is nagyon cuki, de szigorúan eredetiben nézd, mert szörnyű a szinkron, illetve ajánlom még tőle a Kedvesemet és A leghosszabb utat, nekem ezek a kedvenceim :) Tavaszra-nyárra tökéletesek is.
Sajnálom, hogy most nem tudsz könyveket venni, igen, a könyvtárak is ki tudja, mikor nyitnak újra, de a kölcsönzés jó lehet :) Munkatársaimmal mi is szoktuk ezt csinálni.
A viszonyt imádtam, idén lett vége, meg is könnyeztem :) Az Éles tárgyak filmsorozatban nekem is jobban esett, de a történetben senki se normális, az biztos :))
Örülök, hogy apukád jól van! Nem tudom, mi ez az év, de múlt héten meg anyukám került kórházba, és még mindig bent van.. apukám meg most egyedül... Besegítek, amit tudok, de komolyan nem értem, mi történik körülöttem...
E-learningből sokféle van, nyilván más az, ami konkrétan ad is valamit, pl. kresz-tanfolyam meg ilyenek.. ez amúgy is hobbinak indult, három hónapig elérhető a tananyag, terveim szerint júniusban lesz vizsga, de kb. egy viccnek érzem az egészet :) Legközelebb inkább magam szerzek be könyveket és beiktatok egy órarendet (sütést szeretnék az alapoktól tanulni vagy kerészkedést).
Köszi, neked is kitartást :)
A könnyedet úgy értettem, hogy valami romantikus, bájos, humoros nőies olvasmány, az Odakint sötétebb pedig horror, de végülis most az Alice Csodaországban lett a befutó... Nem tudom, hogy ez hogy jött most... :D
VálaszTörlésKöszi, megnézem majd a filmet, és megnézem magamnak a másik két Sparks könyvet is.
Én nagyon jól bírom a lelkileg lehúzó, sötét sztorikat, de ebben az Éles tárgyakban annyira sérült mindenki, hogy egy résznél nem bírok egyszerre többet megnézni, annyira tömény, de imádom, tényleg zseniálisan megcsinálták. És érdekes, hogy ugyanaz rendezte, aki a Hatalmas ki hazugságokat, ami könyvben utáltam, a sorozat viszont nagyon tetszett.
Jobbulást kívánok anyukádnak, remélem, nem komoly a baj!
A június már nincs olyan messze, szóval már nem kell sokat kibírnod. :) A sütés és a kertészkedés jó, én is szeretem mindkettőt. :)
Közben rájöttem, hogy korábban olvastam Sparks-tól a Vissza hozzád c. regényt, csak teljesen elfelejtkeztem róla, de azt nem nagyon szerettem, még talán a filmet is láttam belőle (jól emlékszem, hogy készült belőle film?), de az még annyira sem tetszett, mint a könyv. Az általad ajánlottakkal viszont mindenképpen megpróbálkozom majd. :)
VálaszTörlésJól emlékszel, volt abból film, de azt nem láttam. A könyvet csak félig bírtam elolvasni, nagyon nem jött be :D
Törlés