Szeretem azokat a könyveket, amelyek a női sorsot veszik górcső alá, vagyis amelyek foglalkoznak például a társadalmi nyomással, a szexuális tárgyként való kezeléssel, a családi szerepekkel vagy a női összefogással. Szeretem a merészebb írókat, akik a romantikán túlmenően olyan karakterekkel dolgoznak, akik nem feltétlenül szimpatikusak teljes mértékben, akiről nem tudjuk eldönteni, hogy mit is gondoljunk róla elsőre.
Eléggé meglepődtem azon, amikor végignéztem az olvasmányaimat, hogy alig találok olyan regényt, amely valóban a nőkkel foglalkozik. Mármint a romantikán túlmenően. Úgyhogy több ilyet kell olvasnom.
A választott öt könyv közül van olyan, ami klasszikus, szépirodalom, szórakoztató családregény vagy éppen fantasy. Azonban szerintem mindegyiknek fontos üzenete van - még akkor is, ha elsőre nem ezt gondolnánk.
5. Sarah Addison Allen: The Peach Keeper/A barackfa titka
Kezdjük egy kicsit lightosabbal. Először angolul olvastam ezt a kis regényt, aztán magyarul is. Már nyolc éve is az tetszett meg benne, hogy bár a két főszereplő nő teljesen másmilyen, és középiskolában sem voltak jóban, azért segítenek a másiknak, ha kell. Konkrétan arra a jelenetre gondolok, amikor egyikőjüket - ha jól emlékszem, Paxtont - körbeveszi egy csapat férfi, akik beszólogatnak neki, és hát kikövetkeztethető, hogy mit akarnak. Az arrafelé hajtó Willa pedig ezt meglátja, és rögtön a segítségére siet. Szerintem ez egy nagyon erős jelenet az egyébként aranyos könyvben, hiszen bár a nők legendásan tudják utálni egymást, tartom azt, hogy ugyanígy kisegítenénk a másikat a bajban. A női összefogás rettentő fontos, és ez a regény fő mondanivalója is.
4. Richelle Mead: Vámpírakadémia sorozat
Ez egy ifjúsági fantasy, amit most olvasok újra. Kicsit csalás, mert az utolsó, hatodik kötetet még nem olvastam. Azonban a regényben megjelenő Rose karaktere volt az egyik, aki inspirált, hogy megírjam ezt a bejegyzést. Rose az első részekben még azzal küzd, hogy folyamatosan pletykálnak róla, felcímkézik mindenféle csúnya szavakkal, és eleve meg kell állnia a helyét a férfiak világában. Bár ír az egyenlőségről Mead, azért arra is kitér, hogy Rose élete mennyire el van rendezve. Nem azért, mert nő, hanem a fajtájából (dampyr - testőr) adódóan. Nincs választási lehetősége, és Rose ezt kérdőjelezi meg.
Ráadásul a felbukkanó szerelmi szál se tipikus. Nem akarom lelőni a poént, de az írónő eléggé végigrágja a témát, és teszi mindezt hozzáértően. Szerintem Richelle Mead az egyik legjobb ifjúsági regényíró, de hogy ezt alátámasszam, kéne tőle más sorozatot is olvasnom. Mindenesetre őt nagyon javaslom.
3. Mary Alice Monroe: The Beach House/Ház a parton
Ezt is angolul olvastam először, és aztán rá egy évre jelent meg magyarul. Itt egyrészt Cara karakterét emelném ki, aki negyvenévesen jön rá, hogy a karrierje talán nem is érte meg. Újra kell gondolnia, mit kell kezdenie az életével, és közben arra is ráeszmél, hogy ha gyereket akar, akkor iparkodnia kell. Ráadásul az anyjával való érdekes viszonyát is rendeznie kellene.
Cara egy erős nő, aki elveszett, a későbbi részekben pedig láthatjuk, hogyan küzd meg más dolgokkal is. Szerintem ez a karakter az olyan embereknek kedvez, akik maguk is későn szeretnének gyereket, vagy egyszerűen az élet nem úgy alakult, ahogy azt eltervezték. Az ő köré szőtt üzenet talán az, hogy sosem késő belefogni valami újba, és hogy igenis vállalni kell a következményeit a későn született döntéseiknek. Számomra frissítő volt az ő karaktere.
Aztán ott van Cara édesanyja, Miss Lovie, aki hetvenévesen mondja el, milyen volt a házassága, mit szeretett igazán az életben, mit jelent számára Turtle Ladynek lenni. Miss Lovie lényegében az amerikai dél kívülről szépséges otthonaiba enged betekintést. A férjétől elszenvedett - leginkább verbális - erőszakra tér ki az írónő az ő karakterén át, és az áldozathibáztatásra is, valamint arra, hogy Cara, aki ezt látva nőtt fel, mit gondol az anyjáról. Nagyon jó ez a regény, mindenkinek ajánlom!
2. Margaret Atwood: Alias Grace
Tudom, sokan A szolgálólány meséjét hoznák, hiszen az aztán tényleg a női testtel, a nővel, mint értékkel és egy nyomorúságos világ bemutatásával foglalkozik, azonban az Alias Grace volt az első könyvem az írónőtől, és azóta is ez a kedvencem tőle.
Atwood eleve a női sorsokról ír, A szolgálalólány meséjében a test kihasználásáról, az Alias Grace-ben egy nőről, aki lehet manipulatív csaló vagy sokat szenvedett áldozat is, A vak bérgyilkosban a testvéri kapcsolatról, a Guvat és Gazellában pedig a pedofília jelenik meg. Az újabb regényeit nem olvastam, de nagyon érdekelnek, mert tudom, tőle mit fogok kapni.
Az Alias Grace-ben egy olyan karaktert ismerhetünk meg, akiről tényleg nem tudjuk eldönteni, szeressük-e vagy sem. Atwood végigveszi a lány életét fiatal korától kezdve, amikor Kanadába hajózott a szüleivel, egészen addig, amíg egy orvossal (korabeli pszichológussal) beszélget az általa elkövetett gyilkosságról - amire nem emlékszik.
Ebben a közel 800 oldalas kötetben megjelenik a nők elleni erőszak - legyen az olyan, ami a saját apjától jön, a verbális, a fizikai, a nemi -, a nők egymással szembeni erőszaka, amely csendes és alattvaló és mindig a férfit helyezi előtérbe, de azért némi reménysugárként olvashatunk a női barátságról és összetartásról is.
Igaz, Atwood egyenesen utálja a férfiakat ebben a regényében, de sajnos vannak is ilyen férfiak, amilyenekről ír. Elég gonosz könyv ilyen szempontból, de mindenképpen megéri elolvasni. Valamint a sorozatot is megnézni Sarah Gadon főszereplésével.
1. Edith Wharton: A vigasság háza
Számomra ez az etalon könyv, ha női sorsról van szó. A szerelem nyara is nagyon fontos kötete, azonban A vigasság házában jóval több minden történik, több időt is ölel fel és annyira sokrétű a történet, hogy azt órákig lehetne fejtegetni. Hosszasabban már írtam a regényről itt, nem is szeretném ismételni magamat, de ha össze akarnám foglalni, akkor azért ez a non plus ultra számomra, mert egyrészt egy olyan karakter a főszereplő, aki hús-vér ember, és a saját közege lenézi, amiért nem az elvárásoknak megfelelően él, és végignézhetjük, mit tesz vele a társadalom csak azért, mert nem állt be a sorba - persze, megvannak a maga hibái is, de teljes szabadság sosincs.
Ti olvastátok ezeket a könyveket? Mi a véleményetek? Nektek melyik a kedvenc könyvetek a női sorsról?
Képek: pinterest.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése